Megcsapolta a kormány a Rezsivédelmi Alapot
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozatával a kormány 32 milliárd forintot vont el a Rezsivédelmi Alapból.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozatával a kormány 32 milliárd forintot vont el a Rezsivédelmi Alapból.
Olyan reformot tervez a magyar kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a Portfolio az uniós helyreállítási terv új anyagában. Ez azt jelenti, hogy miközben erről idehaza még nem tett említést a kormány, az Európai Bizottság felé kidolgozott, most társadalmi egyeztetésre kitett, dokumentumban felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát. A dinamikus árképzést lehetővé tevő reformhoz gyorsan hozzátette azt a kiegészítést is, hogy ennek „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti. Van még egy másik, szintén nagy jelentőségű terv is a kormány anyagában: kiderült, hogy 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány, amellyel legalább 20 ezer ingatlan újulhat meg alapvetően, és a cél az, hogy ezek segítségével évi 171 GWh-val csökkenjen az ország primer energiafogyasztása.
Egyszerre több ponton is átcsoportosítást hajt végre a kormány a költségvetésben. Az egyik lépésével az általános költségvetési tartalékot csapolja meg, ami arra utal, hogy a kormány egyelőre nem foglalkozik az idei büdzsé felborulásával kapcsolatos aggodalmakkal.
A kormány mintegy 102 milliárd forintot folyósít a rezsivédelmi alapból a lakossági energiakiadások támogatására. Emellett több energiaköltség miatt folyósított támogatásról is döntött a kabinet, valamint az önkormányzati és állami energiaszerződéseknél is lépnek.
Közel 190 milliárd forintot csoportosított át a kormány két, csütörtökön kihirdetett határozatával a Rezsivédelmi Alapból. Ennek jelentős része a minisztériumokhoz, a központi költségvetési szervekhez került, de jutott egyházi és civil intézmények számára is, valamint a külügyminisztérium készül a versenyszektor újabb rezsitámogatására is.
A Portfolio információi szerint az idei évi költségvetést 110 euró/MWh-s átlagos tőzsdei gázár mellett tervezte a kormány tavaly év végén, így az, hogy januártól tegnapig csak 48 eurós az idei átlagár és kedvezőek a kilátások is, jelentős költségvetési mozgásteret nyithat meg a rezsivédelmi alapban az év további részében. Ez durva becsléseink szerint akár 450-750 milliárd forintos is lehet, ami miatt akár dörzsölhetné is a tenyerét a kormány, de azt is megtudtuk piaci forrásokból, hogy az idén negyedik negyedévi távfűtéshez szükséges gázt 65-70 euró körüli áron már lefedezte a kormány, a jövő év első negyedévit pedig 50 euró körül, azaz a mostanra 30 euró alá szakadt gázárnál magasabb áron fixálta a beszerzést, ez pedig szűkíti valamelyest az említett költségvetési mozgásteret. Az viszont akár teljesen el is viheti ezt a mozgásteret, hogy komoly elcsúszás látszik az idei büdzsében, így a gázár zuhanása miatti öröm csak látszólagos.
A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent egyik határozatában a kormány több költségvetési átcsoportosítást is végrehajtott.
Rengeteg pénzt, közel 150 milliárd forintot mozgatott meg a kormány egy kedd esti határozottal. Csak a rezsivédelmi alapból 117 milliárd forintot utalnak ki.
A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány azt a határozatát, amivel 100,6 milliárd forintot vont el a Rezsivédelmi Alapból a távhőkassza pozitív egyenlege megőrzésének érdekében.
A gázárfixálás után megvannak az áramár fixálás részletei is az állami-intézményi körben, és a Portfolio kalkulációi szerint 158,8 euró/megawattórás, azaz 60,43 forint/kilowattórás ár körül sikerülhetett a fixálás. Ez egész kedvező árszintnek mondható az elmúlt egy év olykor egészen extrém, 200-300 forint feletti áraihoz képest, és így az állami költségvetés, illetve az érintett cégek működése szempontjából is nyilván nagy fellélegzés lehet miatta, hiszen a piaci árcsökkenést sikerült jól kihasználni. A pontos árfixálási adatot kívülről lehetetlen kiszámítani, mert azt csak az áramszolgáltatók tudják megtenni a pontos szerződéses részletek ismeretében. A fixált áras áramvásárlás témájáról, illetve az energiabeszerzés különböző gyakorlati és jogi kereteiről részletesen szó lesz a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelyen többek között az MVM illetékesei is részt vesznek. További részletek itt, jelentkezni pedig itt lehet.
Szerda esti döntésével a kormány 93 milliárd forintnyi átcsoportosítást hajtott végre a Rezsivédelmi Alap terhére.
A rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése érdekében a kormány átcsoportosítást hajtott végre a 2023-as költségvetésben egy friss határozat értelmében.
Rá sem lehet ismerni a 2023-as költségvetésre, úgy átalakította a kormány a nyáron elfogadott tervezetet rendeleti úton. Legalábbis erre következtethetünk a dokumentum első olvasatban történő gyorselemzése során. Az alapos értékelést ugyanis megnehezíti egyetlen, ám lényeges dolog: éppen az, hogy rendeletben hirdette ki a kormány, amire korábban még soha nem volt példa. A költségvetés ilyen formában történő újratervezése egy szempontnak biztosan megfelel: az eddig sem túl átlátható büdzséfolyamatok transzparenciája tovább sérül. Mindezek alapján szinte lehetetlen kísérletre vállalkozik az, aki fontos következtetéseket szeretne levonni a meglehetősen rövid, sok tekintetben hiányos dokumentumból. Mi ennek ellenére megpróbáljuk és részletesen bemutatjuk, milyen érdekességeket találunk mind a bevételek, mind pedig a kiadások oldalán.
A friss Magyar Közlönyben megjelent egy olyan kormányhatározat, amely csaknem 205 milliárd forinttal (!) megcsapolta a Rezsivédelmi Alapot és a pénzt három célra költi el a kormány.
A legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata értelmében 181 milliárd forint kifizetését hagyta jóvá a kormány a rezsivédelmi alapból, amelynek legnagyobb része, 148,1 milliárd forint, a „Rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások” célra mehet.
Egy friss rendelet szerint 169 milliárd forintnyi kiadást hagyott jóvá a kormány a Rezsivédelmi Alapból, amely pénzből 157,5 milliárd forintot rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezéseként a Technológiai és Ipari Minisztérium kap meg. A Portfolio információi szerint ez a 157,5 milliárd forint konkrétan az MVM-hez kerül a napokban, hogy ezzel segítse a kormány a rezsicsökkentés jelenlegi szabályainak fenntartását a cégen keresztül.
Megjelent a péntek éjjeli közlönyben egy szűkszavú kormányrendelet, amely a játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi, vagy karitatív célok helyett a költségvetésen belül a rezsivédelmi alapba irányítja.
A kormány június 4-i soproni ülése valóságos jogszabály-dömpinget eredményezett a szombati Magyar Közlönyben. Ekkor jelent meg ugyanis az a határozat, mely részletezi, hogy a különadó-bevételeken túl a kormány mekkora megtakarítást vár a 2022-es és 2023-as költségvetésben a minisztériumi kiadáslefaragástól és a beruházások átütemezésétől.
Minden a napenergia hibája?
A Harvard professzorának írása.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hiába kért azonban feltétel nélküli tárgyalásokat Putyin, ez most sem jön össze.
Első, de nem elégséges mozzanatnak nevezte azt.
450 forintos osztalék üti a befektetők markát.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
